Nagyon kellemetlen meglepetést okozott felnőtt csapatunk azzal, hogy búcsúzott az NB II-től, ahol három szezont tölthetett. Tulajdonosunkat, Kovácsevics Csabát kérdeztük a mögöttünk hagyott hónapokról, továbbá természetesen arról is, hogy mi vár ránk a következő idényben.

– A 2022/2023-as szezonnak is azzal a céllal vágtunk neki, hogy bent akarunk maradni az NB II-ben, s úgy tűnt, erre abszolút alkalmas is a csapat, továbbá a körülmények is adottak. Miért nem sikerült?

– Először is: nagy csalódásként éltem meg azt, hogy kiestünk! A legfájdalmasabb az osztályozó volt, az ott mutatott játék, teljesítmény, ami meg sem közelítette a bajnokság nagy részében mutatott produkciónkat. Ott volt a lehetőség a kezünkben, és a mai napig azt mondom, ha legalább a tudásunk hatvan százalékát nyújtjuk, akkor ma is NB II-esek vagyunk! Csalódás a kiesés azért is, mert úgy érzem, erre a szezonra tudtuk a legjobban megteremteni a minőségi szakmai munkához szükséges feltételeket: otthon játszhattunk, hiszen elkészült a pályánk, megfelelő edzőpálya is rendelkezésre állt, ráadásul a keretet is sikerült posztokra megerősíteni. Biztos vagyok benne, hogy azoknál a csapatoknál, amelyek a bentmaradásért küzdöttek, és végül sikerrel vették ezt az akadályt, nem voltak jobbak a feltételek, és nem volt erősebb a játékosállomány sem.

– Mégsem jött össze…

– Sajnos az edzőkérdés tekintetében háromhetes deficittel kezdtük a szezont, ettől függetlenül jól indítottuk az őszt. Aztán jött egy ritkán látott nagy sérüléshullám az őszi idény kétharmadát követően, ami alaposan megnehezítette a dolgunkat. Természetesen megérne egy misét, hogy mi okozta ezt… A téli szünetben elveszítettünk néhány meghatározó játékost, volt, akit sérülés miatt, mások eligazoltak, akiket pedig a megüresedő posztokra hoztunk, például Hursánt és Taipit, szinte azonnal megsérültek és kidőltek.

– Egy idő után látszott, hogy baj van, jött is az edzőváltás. Aztán még egy, pedig ez nem jellemző Önre.

– Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok a híve a sorozatos edzőcseréknek. Tavasszal azonban olyan reménytelennek tűnt a helyzetünk, hogy kénytelen voltam váltani. Sajnos ezek a cserék sem hozták meg azt a fordulatot, változást, amiben reménykedtünk.

– A másodosztálytól most elbúcsúztunk, de a hároméves tagságra büszkék lehetünk, hiszen egy kisváros nagy tette volt ez! Az egész ország megismerte Szentlőrincet, sőt, nagyon sokan példaértékűnek ítélték meg azt a munkát, elhivatottságot, szerénységet, ami erre a klubra jellemző.

– Én is úgy érzem, hogy nagyon szép három év volt ez! Egy kis település csapata fent volt a magyar labdarúgás térképén, ennek köszönhetően mindenki megtudta, hol is van Szentlőrinc. Erre én büszke vagyok! Örömteli volt, hogy hétről hétre olyan ellenfelekkel játszhattunk tétmeccseket, akikkel korábban legfeljebb edzőmérkőzéseken találkoztunk. Úgyhogy ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a munkáját, aki ebben az időszakban a klubnál dolgozott. Nagyon nagy munkát végeztek! Továbbá szeretnék köszönetet mondani a szurkolóinknak is, akik az ország minden szegletébe elkísértek bennünket. Miattuk is nagyon sajnálom ezt a búcsút, megérdemelték volna, hogy bentmaradást ünnepeljenek a szezon végén.

– Sajnos az NB II. már a múlt, hogyan tovább?

– Természetesen indulunk egy osztállyal lejjebb, az NB III-ban. A célunk az, hogy olyan csapatot rakjunk össze, amely az élmezőnyhöz tartozik, és akár a feljutásra is esélyes.

– Mindez mit jelent a játékoskeretet és a szakmai stábot illetően?

–A szakmai stábbal kapcsolatban nem tudok még nyilatkozni, folyamatban vannak a tárgyalások. A játékosok nagy részét szeretném itt tartani, a távozók helyére pedig elsősorban olyan fiatal, sikeréhes, elsősorban baranyai kötődésű futballistákat akarok szerződtetni, akik motiváltak, és akik számára kihívást jelentene az, hogy itt meglenne a lehetőség arra, hogy a későbbiekben magasabb osztályban szerepeljenek. Úgy érzem, a feltételeink jók, a szakmai céljaink világosak. Ahogy korábban is jellemző volt ránk, nem a miénk lesz a top költségvetés, de az biztos, hogy a továbbiakban is kiszámítható és megbízható klub leszünk, amelynél ha valamit megígérünk, azt be is tartjuk!