Történelmi sikert ért el csapatunk a Gyirmót FC Győr elleni győzelemmel: a Szentlőrinc először szerzett pontokat a másodosztályban. Középpályásunk, Hleba Tamás szerint ezzel bizonyították, hogy helyük lehet az NB II-ben.

- Szép győzelmet arattatok szerdán, azt a Gyirmótot vertétek 2-0-ra, amely az élbolyba vágyik. Hogyan éltétek meg ezt a sikert?

- Nagyon örültünk neki! – mondta 23 éves középpályásunk, Hleba Tamás. – Újoncok vagyunk, így aztán minden egyes pontot megbecsülünk. Sajnos nem úgy kezdtük a bajnokságot, ahogy terveztük, kikaptunk Szolnokon, de ha reálisan nézzük azt a meccset, legalább az ikszre rászolgáltunk volna. A Gyirmót ellen úgy készültünk, hogy mindenképpen javítani szeretnénk, ennek érdekében taktikát is váltottunk. Szerencsére bevált. Emellett fontos volt, hogy láttam a srácokon, mennyire elszántak, nagy volt bennünk a bizonyítási vágy az első hazai mérkőzés előtt.

- Az elszántságnak, az akaratnak, a koncentrációnak pedig három pont lett az eredménye. Mindez kellő hitet, önbizalmat adhat számotokra a folytatást illetően.

- Bár még a bajnokság elején járunk, az biztos, hogy erre a mutatott játékra, ezekre az egyéni teljesítményekre lehet alapozni! Ha a folytatásban is így tudunk futballozni, így megyünk, sőt, még ráteszünk egy lapáttal, akkor mások ellen is jó esélyünk lesz a győzelemre. Ezen a meccsen bebizonyítottuk, hogy helyünk lehet a másodosztályban. Hallottam, olvastam, hogy mennyire nem bíznak bennünk, nem hisznek abban, hogy bent tudnánk maradni. Tavaly és tavalyelőtt is lesajnált kisegyesületnek tartottak minket, de nincs ezzel baj: ahogy akkor, úgy most is óriási ambíció van mind a klubban, mind a játékosokban! Jöhet bárki, mi mindenkivel szemben felvesszük a kesztyűt az NB II-ben is!

- A csapat második gólját te szerezted a Gyirmót ellen. Utána miért nyargaltál a vezetőedzőig, Marián Slukáig?

- Nemrég óta dolgozunk együtt vele, de az első naptól megvan az összhang közöttünk. Sokat beszélgetett velem az elején, elmondta, min kell változtatnom ahhoz, hogy jó futballista váljon belőlem, ami nagyon jólesett, rengeteg erőt adott nekem. Érzem, hogy bízik bennem. Elmondta azt is, hogy ha jól játszom, jönnek majd a gólpasszok, a gólok is, amivel segíteni tudom a csapatomat. Mindez beugrott abban a pillanatban… Ő egy nagyon motiváló személyiség.

- Mindig ennyire magabiztosan értékesíted a büntetőket? A kapusnak semmi esélye nem volt.

- Tavaly nem én lőttem a büntetőket, most kaptam meg ezt a szerepkört. Tudtam, nagyon fontos, hogy belőjem a tizenegyest, de engem az ilyen szituációk nem húznak le: erős vagyok mentálisan, van annyi önbizalmam, vagyok olyan határozott, hogy meg tudjam oldani ezt a feladatot.

- Miként éled meg te ezt a másodosztályú szereplést?

- Olyan lehetőségnek tartom, ami nem biztos, hogy sokszor megadatik az életben. Fiatalok vagyunk, élni szeretnénk ezzel a sansszal: meg akarjuk mutatni magunkat, ki akarunk tűnni. Ahogy a többieknek, természetesen nekem is az a célom, hogy minél magasabb szinten futballozzak. Csinálom a dolgomat, melózok becsülettel, aztán meglátjuk, mire lesz ez majd elég.