Tapasztalt, az élvonalat is megjárt futballistával erősítettük meg NB II-es felnőtt csapatunk keretét: Jancsó András a Szombathelyi Haladástól érkezett hozzánk.

Egészen eddig nyugodtan ki lehetett jelenteni: ha Jancsó András, akkor Szombathelyi Haladás. A 25 éves futballista ugyanis mindvégig hű volt nevelőegyesületéhez, kitartott a Hali mellett, s most sem rajta múlott, hogy nem maradt Vas megyében.

– Ötéves koromban ott kezdtem futballozni, gyakorlatilag másfél éves kölcsönjátékot kivéve húsz évig tartoztam a Haladás kötelékébe. Minden odaköt, a család, a barátok. Épp ezért fájó volt, hogy nem hosszabbítottak velem szerződést – mesélte Jancsó András. – Nem volt más választásom, tovább kellett lépnem. Ezúton is köszönöm a szentlőrinci vezetőknek, szakmai stábnak, hogy lehetőséget adtak nekem, és egy új kihívást biztosítanak számomra! Szeretném bizonyítani, hogy több van bennem annál, mint amennyi sanszot az utóbbi egy–két évben a Halinál kaptam. Tele vagyok motivációval, némi dac is dolgozik bennem, meg akarom mutatni, hogy mit tudok! Ahogy eddig, most is mindent alá fogok rendelni a futballnak.

A védekező középpályás posztján bevethető Jancsó András a Haladásban nevelkedett, tizenhét évesen mutatkozott be a felnőtteknél, s a szombathelyiekkel játszott az élvonalban és a másodosztályban is. Kölcsönben szerepelt még a Soproni SVSE-ben, valamint az NB I-es Gyirmótban.

– Nagyon szimpatikus nekem a szentlőrinci közeg, remek társaság van itt. Szeretnék minél többet és minél jobban játszani annak érdekében, hogy a csapat elérje a célját és bentmaradjon a másodosztályban. Bevallom, nekem azért ennél merészebb terveim is vannak, a Szentlőrincre jellemző jó csapategységgel akár a középmezőnybe is odaérhetünk.

– Csakúgy, mint a hozzánk érkező játékosok többségének esetében, Jancsó Andrással is van kapcsolódási pont a korábbi pályafutását illetően – mondta sportszakmai igazgatónk, Fekete Tivadar. – Gyerekkora óta ismerem, annak idején, amikor az utánpótlásban dolgoztam, játszott a csapataim ellen, és mindig nagyon jó benyomást tett rám. Hosszú-hosszú éveket töltött az anyaegyesületében, ezért számomra kissé meglepő volt, hogy a Haladás ilyen könnyen lemondott róla. A mai világban elég ritka már ez a fajta klubhűség, én viszont nagyra tartom azokat a játékosokat, akik hosszú távon szolgálják klubjukat, és szerintem pont őket kell nagyon megbecsülni! Tudom, hogy korábban több helyről is keresték, mégsem ment el, hanem inkább még keményebben odatette magát az edzéseken, hogy visszakerüljön a csapatba! Kiváló személyiségnek tartom, aki elhivatott, intelligens játékos, épp ezért nagyon örülök annak, hogy hamar megegyeztünk, és nálunk folytatja pályafutását.

Sok sikert kívánunk szentlőrinci színekben, András!